Személyi jövedelemadóSzemezgetések az szja megállapítása, szja szabályok tekintetében magánszemélyek esetében:
- 2010-től életbe lépett az ú.n szuper bruttósítás, ami azt jelenti, hogy a bért, az önálló tevékenységből származó bevételt, illetőleg az egyéb jövedelmek egy részét fel kell szorozni 27%-kal, lényegében az egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő értékkel . Ez a felszorzott összeg nem minden esetben van feltüntetve a munkáltatótól kapott jövedelem igazoláson, én személy szerint 2010-es adóbevallás során találkoztam olyan igazolással is, ami nem tartalmazta.
- az így kapott összeget kell majd alapul venni az adóelőleg kiszámításánál, mely 2010-es évre vonatkozóan 17% illetve 32% volt; ez utóbbi a jövedelem 850.000 ft feletti részét érintően csak
- az egyéb bevételek során a magánszemély korábbi választása szerint érvényesíthetett bevételeivel szemben tételes költségelszámolást, vagy ha azt választotta, akkor 10%-os költséghányadot is, ez utóbbi esetben semmilyen igazolással nem kell élnie, míg előbbi esetben igazolt, törvény által elfogadott költségszámlákkal kell rendelkeznie
- adójóváírást is a szuperbruttósított adóalap után lehet igényelni, azonban nem minden jövedelem után, csak a bérjövedelem bruttósított összege után, így előfrodulhat gyakran, hogy míg az adót magasabb bevétel figyelembevételével kell megállapítani, addig van olyan bevételrész, jövedelmhányad ami után azonban adójóváíírás nem érvényesíthető
- az adójóváírás összege szintén 17%, azonban adott egy felső küszöb: havonta 15.100 ft, éves szinten pedig 181.200 ft, ez utóbbi ha van az év során 12 jogosultsági hónapunk
- fontos tudni, hogy kapott végkielégítés esetén azt szerpeltetni kell az adóbevallásba évenkéni megbontásban, azonban a végkielégítéssel szemben adójóváírás nem számolható el, mivel a végkielégítés törvény szerint nem minősül bérnek.
- gyakran előfordul, ha több helyről is kaptunk jövedelmet (azaz több munkahelyünk is volt az év során, vagy időközben munkanélkülivé válás miatt a munkaügyi központtül is származik jövedelem) hogy az adójóváírás összege nem jól szerepel az igazolásokon, ezt nekünk kell kijavítanunk, ellenkező esetben kevesebb adójóváírást érvényesítünk a bevallásban mint ami egyébként jogszabály szerint járna
- az adóterhet nem viselő járandóságokat (pl 2010-ben ilyen volt a nyugdíj, a gyes) külön sorban kell feltüntetni, mert ezen jövedelmek után nő ugyan az adóalap összege, (ez az esetleges magasabb szja kulcsba esés miatt jelentős) azonban ezzel a jövedelemmel szemben nem kell elszámolni adóelőleget, azaz az ilyan jövedelmeket nem tereli fizetendő adó
- itt kell feltüntetni a felszolgálási díj címén kapott összeget is
- külföldi jövedelmnél figyeli kell azt, hogy a külföldi ország esetében van-e kettős adózást kizáró egyezmény, mert ha nincs akkor a jövedelem után kell adózni külföldön és belföldön egyaránt. Az ilyen jövedelmet mindig forintra átszámítva kell szerepeltetni a bevallásban
- adókedvezéményként lehet figyelembe venni pl. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés 30%-át legfeljebb azonban 100.000 vagy 130.000 ft-ot
- összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmény pl. az eltartottak után igénybe vehető családi kedvezmény (ez akkor ha legalább 3 gyerek van a családban, beszámítható a még meg nem született gyermek is, azaz terhesség esetén a születendő gyermek a fogantatásának 91. napjától) A törvény külön nevesíti azt, hogy ki tekinthető eltartottnak
- adkedvezményként vehető figyelembe pl a súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (itt a kedvezmény igénybevételének nincs jövedelem korlátja)
- szintén adókedvezményként vehető figyelembe pl mezőgazdasági őstermelők esetében maximum 100.000 ft. Itt van megadott jövedelemhatár, amely eléréséig vehető igénybe ez a kedvezmény.
1., tételes költségelszámolással
2., általányadózás útján.
Bevételnek minősül például:
- a tevékenység ellenértékeként kapott összeg, előlegként kapott összeg, vagy kapott vagyoni érték
- a tevékenységgel összefüggésben kapott kamat, kötbér, fogyasztói árkiegészítés
- a vállalkozó által előállított termék, szolgáltatás forgalmi értéke, ha azt a vállalkozó saját célra felhasználja, vagy másnak részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül átengedi, ha az ezzel kapcsolatos kiadásokat költségként elszámolta bármely évben (kivéve elemi kár, katasztrófa, közadakozás keretében nyújtott termék)
- költségként elszámolt, azonban utóbb visszatérített adó, tb-járulék, biztosítási díj, ha az korábban költségként elszámolásra került
- a 100.000 ft feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz korábban egy összegben költségként elszámolt beszerzési értékének a törvényben meghatározott hányada, ha az átadásra 3 éven belül ellenszolgáltatás nélkül került sor, és az átadás nem tekinthető természetbeni juttatásnak
- kapott támogatások, pl vállalkozóvá válást elősegítő támogatás törvény által meghatározott esetben
Vannak ú.n bevételt növelő tételek, ilyenek lehetnek például:
- adóalapot nem érintő bevételként nyilvántartott készletérték, ha az egyéni vállalkozó az általányadózást választotta korábban, és visszatér a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra
- tevékenység megszüntetése esetén a megszűnéskor meglévő készletek leltár szerinti éréke
- a 100.000 ft-ot meghaladó tárgyi eszközök leltár szerinti értéke
- az 50.000 ft-ot alatti tárgyi eszközök értéke, a törvényben meghatározott esetekben
- kizárólag jövedelemszerző tevékenységhez használt ingatlan használati vagy bérleti jogáról történő lemondás miatti ellenérték
Bevételt csökkentő kedvezmények például:
- a legalább 50%-ban megváltozott munkakképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az ilyen alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér
- szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 24%-a, illetve szakképző iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 12%-a
- sikeres szakmai vizsgát tett volt szakképző iskolai tanuló folyamatos továbbfoglalkoztatása; valamint a törvényi feltételeknek megfelelő korábban munkanélküli személy alkalmazottként történő fogalalkoztatási ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett tb járulék összege
- egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejleszetés folytatása érdekében felmerült költségként elszámolt összeg, vagy választása alapján, ha a kiadás elszámolása beruházásként történt, akkor az értékcsökkenés címén elszámolt összeg, feltéve, hogy e kiadások forrása nem támogatás, és nem közvetlenül vagy közvetve társasági adóalanytól, egyéni vállalkozótól vásárolt K+F szolgáltatás ellenértéke volt
Költségek például:
- anyag és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg
- kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége ha azok értéke nem több 100.000 ft-nál
- alkalmazott munkabére, tb járuléka, a 16. életévét betöltött segítő családtagnak adható juttatás és annak közterhe
- biztosítási díj, melynek biztosítottja az alkalmazott
- az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
- az alkalmazottnak nyújtott természetbeni juttatással összefüggő kiadás
- a megfizetett cégautóadó
- a tevékenységgel összefüggő biztosítási díj
- üzleti hitelre fizetett kamat (ha pénzintézettől van), kivéve ha a kamat a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi
- tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám, perköltség (kivéve tárgyi eszközt érintően ha az a beszerzési ár részét képezi)
- tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazási költség és szállásköltség
- saját tb járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék
- a telefon, rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (ha a lakás és a telephely azonos, nem különíthető el, és ottani telefonról van szó akkor a költség 50%-a)
- munkaruha (melyet a törvény adómentesen adható munkaruhának nevesít)
- ha a kiadás nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel van összefüggésben, akkor az igazolt kiadás tevékenységgel arányos része számolható el (pl a lakástól műszakilag el nem különíthető iroda, fűtési költségek, áram, telefon, stb)
- internet költsége (ha a lakástól nem különíthető el a telephely akkor csak 50%-a)
- érdekképviseleti szervnek fizetett tagdíj, hozzájárulás, ha az az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos szerv
- úthasználat díja az üzleti célú futásteljesítmény arányában
- képzéssel összefüggő kiadások, ha az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha a saját vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges, szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást
- vállalkozói kivét
Költségként nem számolható el például:
- a személyi jövedelemadó (ideértve a vállalkozói személyi jövedelemadót is, és a vállalkozói osztalékalap utáni adót is)
- a saját nyugdíj és egészségbiztosítási járulék
- a magánnyugdíjpénztárba nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj
