Cégautó és társasági adó
Cégautónak a társaságiadó-alany tulajdonában lévő vagy általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi számít.
A társaságiadó-szabályok alkalmazásakor a cégautót tárgyi eszközként kell kezelni. Értéke nem egy összegben, hanem a használattal arányosan (értékcsökkenésként) számolható el költségként.
A besorolás a tárgyi eszközök közé természetesen csak addig érvényes, amíg az eszköz eredeti besorolásának megfelelően szolgálja a vállalkozó tevékenységét. Ha például a cégautó használata, rendeltetése tartósan megváltozik, a besorolást is meg kell változtatni, így működést, a tevékenységet tartósan már nem szolgáló cégautót vagy közvetlenül értékesíteni kell, vagy a forgóeszközök közé kell piaci értékének megfelelő értéken átvezetni (átminősíteni).
Költségelszámolás a társasági adóban:
A társaságiadó-törvény általános jelleggel tesz különbséget a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült és a nem vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek között.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek elismert költségek minősülnek (nem részei az adóalapnak).
A nem vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek esetében az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt meg kell növelni az olyan
- elszámolt költséggel, ráfordítással (vagy annak részével)
- az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredmény csökkentéseként egyébként elszámolt összeggel (például a tárgyi eszköz értékcsökknési leírásával, számított nyilvántartási értékével)
2010-től az adózás előtti eredményt növeli az adóévben térítés nélkül átadott cégautó könyv szerinti értéke, valamint e juttatással kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa, ha a juttatást olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy kapja, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos adóegyezménye, vagy a juttatás kedvezményezettje ellenőrzött külföldi társaság, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával.
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költséget, ráfordítást (ideértve az azzal kapcsolatban felmerült adókat is)
Ennek alapján a cégautóval és annak használatával összefüggésben érvényesíthető, elismert költségek, ráfordítások:
- értékcsökkenési leírás
- javítási, karbantartási költségek
- biztosítási díj (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, casco)
- üzemanyagköltség
- autópályadíj, parkolási díj
- lízingdíj
- cégautóadó
- gépjárműadó,
- nagy teljesítményű gépjárművek adója
- egyéb ráfordítás
- rendkívüli ráfordítás
- természetbeni juttatás és annak közterhei.
A költségeket a számviteli törvény előírásának megfelelően kizárólag szabályszerűen kiállított számlák, illetve a számviteli törvényben megfogalmazott bizonylatok alapján érvényesítheti az adózó, amelyekből megállapítható, hogy a kiadás milyen gazdasági eseményhez kapcsolódik.
Értékcsökkenési leírás:
Az értékcsökkenés a terv szerinti értékcsökkenés formájában számolható el a tárgyi eszköz elhasználódásának és értékvesztésének megfelelően.
A vállalkozónak kell eldöntenie amikor a tárgyi eszközt rendeltetésszerűen használatba veszi, illetve üzembe helyezi, hogy a bekerülési értéket milyen hasznos élettartam alatt, évenként milyen összeggel, milyen módszerrel, milyen maradványérték figyelembe vételével számolja el az eredmény terhére.
A terv szerinti écs meghatározásának módszerét a vállalkozásnak kell megválasztania, s a számviteli politikájában rögzítenie.
Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a beszerzési (bruttó) illetve a nettó értékhez viszonyított arányát vagy a teljesítménnyel arányos összegét az értékcsökkenés abszolút összegét a személygépkocsi várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi elavulása figyelembevételével kell megtervezni, azokat a nyilvántartásokban rögzíteni s üzembe helyezéstől fogva alkalmazni.
A terv szerinti értékcsökkenés, a 100.000 ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értékének megfelelő egyösszegű értékcsökkenés és a terven felüli értékcsökkenés , valamint a társasági adóalap megállapításakor érvényesíthető értékcsökkenési leírás különbözik, ennek következtében a tárgyi eszközöknek kétfajta nettó értékük van:
a számviteli törvény szerinti könyv szerinti érték
és a társaságiadó-törvény szerinti számított nyilvántartási érték.
A könyv szerinti érték a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli écs összegével visszaírt összegével növelt bekerülési érték;
a számított nyilvántartási érték pedig az adóalapban valamilyen jogcímen -értékcsökkenési leírásként vagy az eszköz üzembe helyezésekor feloldott fejlesztési tartalék miatt- érvényesített összeggel csökkentett, az adóalapban érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt bekerülési érték.
Az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt a társaság által a cégautóra a számviteli törvény szerint az adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, egyösszegű értékcsökkenés és terven felüli értékcsökkenés növeli, az adott eszközre - az adótörvény mellékleteiben előírt szabályok és leírási kulcsok szerint- meghatározott értékcsökkenési leírás pedig csökkenti.
Az eszközre az adóévben visszaírt terven felüli értékcsökkenés az adóalap meghatározása során jellemzően csökkenti az adózás előtti eredményt. Ezen előírás alól csak az olyan visszaírt összeg jelent kivételt, amelyet a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának adóévében az adózó a törvény külön rendelkezése alapján az adóalapjában is érvényesíthetett.
A 2008-as adóévtől az adózó választhatja azt is, hogy ha az eszköz adóévre megállapított terven felüli értékcsökkenését nem érvényesíti az adóalapjában, akkor azt az adóévet követő négy adóévben egyenlő részletekben is megteheti.
A terven felüli écs visszaírásakor akkor sem csökkentheti az adózó az adóalapot, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor -bár megtehette volna- nem csökkentette az adózás előtti eredményét.
Az adózó önellenőrzéssel sem jogosult megváltoztatni az választását, vagyis ha nem csökkentette az adózás előtti eredményét, azt kell feltételezni, hogy élt a törvényben biztosított választási lehetőséggel (azaz nincs jelentősége, hogy valóban választott-e vagy csak tévedett).
Számviteli terv szerinti értékcsökkenés:
A számviteli törvény szerinti terv szerinti écs a tárgyi eszközök hasznos élettartamuk végén várható maradványértékével csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékének a felosztása azokra az évekre, amelyekben az eszközöket előreláthatóan használni fogják (hasznos élettartam).
A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható jelentős értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatba vétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam függvényében kell meghatározni.
A maradványértéket becsléssel kell meghatározni, az adott eszköz használatbavételekor fennálló piaci viszonyok, illetve a hasonló eszközök használata során a vállalkozónál felhalmozódott gyakorlati tapasztalatok alapján.
A vállalkozásnak a számviteli politikájában kell rendelkeznie arról, hogy mit minősít jelentős realizálható értéknek.
A cégautóra az üzembe helyezés napjától kell elszámolni az écs-t, erre az időpontra kell meghatározni a bekerülési értékét is.
Az értékcsökkenés alapja a szgk maradványértékkel csökkentett bekerülési értéke.
Bekerülési érték az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható költségek, ráfordítások összege.
A számviteli törvény részletesen felsorolja, mely költségelemek részei a bekerülési értéknek. Ide sorolja egyebek között az illetéket, a vámterhet, az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfát (cégautó beszerzésénél ez jellemző), a vásárolt vételi opció díját, ha azok az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódnak.
Része a bekerülési értéknek az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitelnek, kölcsönnek az üzembe helyezésig felmerült kamata, továbbá a hitel-, kölcsönszerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési költség, folyósítási jutalék is.
Nem számolható el terv szerinti écs az üzembe nem helyezett cégautók, továbbá a már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért cégautók esetében.
Terven felüli értékcsökkenést a számviteli törvényben meghatározott esetekben kell elszámolni (tipikusan ide tartozik az elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkező megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány), legfeljebb az eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értékéig.
Azt az eszközt, amely nem a rendeltetésének megfelelően vagy egyáltalán nem használható (például totálkáros vagy ellopott cégautó), a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni a tárgyi eszközök közül.
A már teljesen leírt tárgyi eszközök esetében nem számolható el terven felüli értékcsökkenés.
Terven felüli értékcsökkenés a maradványértéken nyilvántartott eszközre is lehetséges, ha fennállnak a számviteli törvényben előírt körülmények.
Társaságiadó-alapban érvényesíthető értékcsökkenés:
Az értékcsökkenési leírást az adózónak az eszköz üzembe helyezésének napjától kell elszámolnia.
Ez alól egyetlen kivétel a beruházásra elháríthatatlan külső ok miatt elszámolt olyan terven felüli értékcsökkenés, amely értékcsökkenési leírásként az adóalapban is érvényesíthető.
Az értékcsökkenési leírást azon napokra kell arányosan meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt. Az écs meghatározásának alapja a számviteli szabályozástól eltérően a tárgyi eszköz teljes bekerülési értéke (azaz a maradványérték nem befolyásolja az adóalapban érvényesíthető értékcsökkenési leírás összegét).
Egy adott eszközre vonatkozóan az adóalapnál elszámolható értékcsökkenési leírás összességében nem haladhatja meg az adott eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét.
A személygépkocsi értékcsökkenési leírási kulcsát a társaságiadó-törvény 20 %-ban rögzíti, ennélfogva a cégautó bekerülési értéke öt év alatt számolható el az adóalap csökkentéseként.
Javítás, karbantartás:
A cégautó javítási, karbantartási költségeit, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget a költségnemek között kell eszámolni, függetlenül attól, hogy mi a javítás, karbantartás oka (káresemény, vagy csak az üzemeltetés során felmerült egyéb ok).
Ha a javítást, karbantartást külső gazdálkodó végzi el, akkor a vállalkozásnak az anyagjellegű ráfordítások között igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolnai a számla összegét.
Ha a társaság maga végzi el a javítást, karbantartást, akkor azt anyagköltség, bérköltség, személyi jellegű kifizetés, bérjárulék címén kell elszámolnia.
Biztosítási díj:
A cégautó üzemeltetésével kapcsolatos biztosítási díjak számlázott összegét az anyagjellegű ráfordítások között, igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.
Üzemanyagköltség:
Anyagköltségként kizárólag a vállalkozás nevére szóló, a számviteli törvényben a bizonylatra előírt feltételeknek megfelelő, a teljesítést, a felhasználást igazoló számla alapján számolható el, vagyis az üzemanyagköltség elszámolásának bizonylata az üzemanyagvásárlást igazoló számla és a felhasználást alátámasztó dokumentum.
Ez azt jelenti, hogy az üzemanyag-felhasználás költségének meghatározásakor a személygépkocsi tényleges fogyasztásával kell számolni, nem pedig útnyilvántartás, kilóméteróra-állás és üzemanyag-fogyasztási norma alapján számított fogyasztással.
A számviteli szabályok szerint anyagköltségnek minősül a túlfogyasztás is, de ezzel növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a tartósan és indokolatlanul fennálló túlfogyasztás nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül (ennek vizsgálatakor az adóhatóság az ésszerű gazdálkodás követelményéből indul ki)
Autópálya-használati díj, parkolási díj:
Az autópálya díjat és parkolási díjakat, mint a használattal összefüggő költségeket, az anyagjellegű ráfordítások között, az igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni.
Az ilyen jogcímen felmerült költség elismert költség a társasági adóban, tehát nem számít, hogy a megfizetett díjakkal kapcsolatban a magáncélú felhasználás nem zárható ki.
Az esetleges pótdíj elszámolása attól függ, hogy azt a vállalkozás a cégautót használó munkavállalóra terheli-e vagy sem.
Ha a vállalkozás fizeti meg a pótdíjat, akkor bírságként az egyéb ráfordítások között kell elszámolnia, s meg kell növelnie vele az adózás előtti eredményt. Ha a vállalkozás a munkavállalóval fizetteti meg a pótdíjat, azt egyéb rárfordításként kell elszámolnia, és munkavállalói tartozásként az egyéb követelések között kimutatnia az egyéb bevételekkel szemben, és ezzel nem kell növelnie az adózás előtti eredményt.
Ha a vállalkozás azt követően térítteti meg a pótdíjat a munkavállalóval, hogy azzal már növelte adózás előtti eredményét, a megtérített pótdíj összegével utóbb csökkentheti az adózás előtti eredményét.
Lízing:
Pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által igényelt eszközt (lizingtárgyat), s azt rendeszeres díjfizetés ellenében a lízingbevevőnek a szerződésben rögzített időtartamra használatba, birtokba adja.
A lízingtárgy a lízingbeadó tulajdonában marad a futamidő végéig, de a lízingbevevőnek kell kimutatnia a könyveiben, így ő jogosult az écs elszámolására is.
A felek a szerződésben szabadon határozhatják meg az eszköz futamidőt követő tulajdonjogát.
A lízingbeadó vételi opcióval lehetőséget teremthet a lízingbevevőnek a lízingtárgy megvásárlására (mégpedig úgy, hogy a bérbevevő megfizeti a maradványértéket, így a bérbevevő döntésétől függ, hogy a lízingtárgy a lízingbeadó tulajdonában marad-e), de az is lehet, hogy az utolsó lízingdíj megfizetésével a lízingtárgy automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül.
A maradványérték általában a már használt lízingtárgy piaci árával egyenlő. A lízingelt cégautó használatából eredő minden költség és kockázat a lízingbevevevőt terheli, és ő jogosult a hasznok szedésére is.
Cégautóadó, gépjárműadó, luxusautó-adó:
A cégautóval összefüggő adó jellegű kötelező befizetés a társasági adóban elismert költségnek minősül, így azzal nem kell növelni az adóalapot.
Pénzügyi lízing esetén a cégautóadó alanya a lízingbevevő.
A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsira kivetett gépjárműadó, illetve az adózó által önadózás keretében megállapított luxusautó-adó.
A negyedév azon hónapjaira jutó adó, melyben a személygépkocsit cégautóadó, gépjárműadó és luxusautóadó egyaránt terhelte, és a gépjármű-, illetve a luxusautó-adót meg is fizették.
Cégautó állományból kivezetése:
A cégautót akkor kell kivezetni az állományból, ha azt a tárgyi eszközként már nem használják tovább, rendeltetésének megfelelően nem használható tovább, használhatatlan, megsemmisült, vagy hiányzik, illetve ha értékesítik.
A nullára leírt, de még használatban lévő cégautót nem szabad kivezetni a tárgyi eszközök közül.
A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke, és számított nyilvántartási értéke jellemzően eltér egymástól (a két érték csak akkor azonos, ha a kétféle értékcsökkenés megegyezik, de ha a számviteli történy alapján maradványértéket vesznek figyelembe, akkor eleve nem egyezhetnek meg).
A két nettó érték különbözetét az adózónak a tárgyieszköz állományból történő kivezetésekor vagy átsoroláskor kell elszámolnia adóalapja megállapításakor az adózás előtti eredmény csökkentéseként vagy növeléseként.
A számviteli szabályozás szerint az eszköz könyv szerinti értékét az eszköz állományból történő kivezetése kell az adózás előtti eredmény terhére elszámolni. Az adózás előtti eredményt ezzel az összeggel meg kell növelni, az eszköz társaságiadó-törvény szerinti számított nyilvántartási értékével viszont csökkenteni lehet.
A cégautó állományból történő kivezetésének számviteli elszámolásai:
- egyéb ráfordításként kell elszámolni az értékesített cégautó könyv szerinti értékét, az értékesítésből származó bevételt viszont az egyéb bevételek között kell kimutatni.
- terven felüli értékcsökenésként kell elszámolni hiány, megsemmisülés, selejtezés esetén a hiányzó, megsemmisült cégautó könyv szerinti értékét
- rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az apportált tárgyi eszköz könyv szerinti értékét, továbbá a más gazdálkodó részére térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét
- a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni a téríté nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét, ha a vállalkozás az eszközt magánszemélynek természetbeni juttatásként adja át.
E szerint kell eljárnia például a végelszámolással megszűnő, továbbá a felszámolás alá kerülő adózónak -felszámolási eljárás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévre vonatkozóan - illetve az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá átjelentkező adózónak is.
Az állományból történő kivezetéshez bizonyos esetekben más adóalap-korrekciók is kapcsolódhatnak.
Ha az eszközt azért vezetik ki az állományból, mert nem magánszemély részére térítés nélkül átadják, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke az adóalap meghatározása során 2010. 01. 01.-től elismert költség:
- ha filmgyártási támogatásként vagy előadó-művészeti szervezet támogatásaként juttatják az autót,
- ha a juttatást belföldi kapja, és a juttató rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás következtében elszámolt bevételt figyelmen kívül hagyva sem lesz negatív (és azt a beszámolója elkészítését követően igazolja)
A juttatás akkor nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, (és így adózás előtti eredményt növelő tétel), ha a juttatást külföldi kapja (ideértve az üzletvezetés helye alapján külföldinek minősülő belföldit is).
A költség érvényesítéséhez továbbra is be kell szerezni a juttatásban részesülő nyilatkozatát.
2010-től a szerző vállalkozás nem jogosult a támogatás összegével (az eszközök könyv szerinti értékével) csökkenteni az adózás előtti eredményét.
2010-től átalakultak a társasági adó adományozásra vonatkozó szabályai is: csak a kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása, illetve tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás után érvényesíthető adóalap-kedvezmény.
A kedvezmény a térítés nélkül átadott eszköz (pl autó) könyv szerinti értékének kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén 50 %-a, tartós adományozási szerződés esetén 20%-a, de minden esetben legfeljebb az adózás előtti nyereség lehet.
Az adózó ezekkel csak akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá közhasznú szervezt, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot is.
Ha az eszközt azért vezetik ki az állományból, mert magánszemély részére ellenérték nélkül átadják, akkor a nyilvántartási éték az adóalap kiszámításakor növeli az adózás előtti eredményt, kivéve, ha azt a társaságiadó-törvény elismeri a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként. Ez akkor áll fenn, ha az eszközt az adózóval munkaviszonyban álló magánszemélynek, az adózó vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsága tagjának, valamint az adózó tevékenységében személyesen közreműködő tagnak és ezek közeli hozzátartozójának adják át ellenérték nélkül.
Hiány esetén a cégautó számított nyilvántartási értéke (mint el nem ismert költség) az adóalap meghatározása során növeli az adózás előtti eredményt, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy az adózó (az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.
Az értékkel nyilvántartott cégautó selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke az adóalap megállapításakor növeli az adózás előtti eredményt, ha a selejtezés tényét, okát, megfelelő dokumentumok nem támasztják alá.
A kapcsolt vállalkozástól nem szokásos piaci áron megszerzett cégautó állományból történő kivezetése esetén a szokásos piaci ár és a bekerülési érték meghatározásakor figyelembe vett tényleges ellenérték különbözetéből az eszköz állományból történő kivezetésének adóévében eredményez adóalap-módosítást az a rész, amely korábban nem módosította (csökkentette vagy növelte) az adózás előtti eredményt.
Az adóalapkorrekciós kötelezettség akkor is fennáll, ha az adózó nem a szokásos piaci áron értékesíti a cégautót kapcsolt vállalkozásának (ekkor a szokásos piaci ár és a tényleges ellenérték különbözetével kell korrigálnia az adóalapot, mégpedig úgy, mintha szokásos piaci árat alkalmaztak volna).
Beruházási adókedvezmény:
Az év utolsó napján kis-vagy középvállalkozásoknak minősülő adózót külön adóalap-kedvezmény illeti meg, amely szerint az adóalap megállapítása során csökkentheti az adózás előtti eredményét - egyebek között - a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz (így a cégautó) üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével is.
A kedvezmény további feltétele, hogy az adózó valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adóév egészében kizárólag magánszemély legyen.
A kedvezmény alapjául az adóévi beruházási érték, vagyis az adóévben beruházásként elszámolt összeg szolgál, s a kedvezmény igénybevételének nem feltétele a beruházás üzembe helyezése.
Feltétel viszont, hogy a beszerzési kidadás korábban még használatba nem vett (azaz új), a műszaki berendezések, gépek, járművek között nyilvántartásba veendő tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében merüljön fel.
A számviteli törvény szerint beruházásnak számít a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használtaba vételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is).
Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének növelését eredményező tevékenység is.
Nem lehet alkalmazni a kedvezményt a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz (péládul csereautó) bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott cégautóra az adózó igénybe vette az adóalap-kedvezményt.
A szállítási tevékenységet végző adózó a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszközre nem veheti igénybe a kedvezményt.
A cégautó akkor sorolható a műszaki berendezések, gépek, járművek közé, ha közvetlenül szolgálja a vállalkozó tevékenységét, vagyis ha tevékenységi profilt meghatározó eszköz. Ez akkor áll fenn, ha a cégautó a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik, és a vállalkozás azt rendszeresen, nemcsak alkalomadtán használja a tevékenységéhez, továbbá ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül nem folytatható a szokásos módon.
Ha az adózó az bevallásban nem, vagy nem teljes összegben vette igénybe az adóalap-kedvezményt, annak összegét önellenőrzés keretében nem jogosult igénybe venni, illetve megemelni. Természetesen az adózó jogosult az önellenőrzésre, ha az adóalap-kedvezmény összegének meghatározásakor olyan beruházást, illetve szellemi terméket vett figyelembe, amely alapján nem vehette volna igénybe a kedvezményt. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert meghatározott feltételek esetén az adózónak az igénybe vett adóalap-kedvezmény összegének kétszeresével meg kell emelnie adózás előtti eredményét.
Az adóalap-kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál
Vagyis, ha az adózás előtti eredmény veszteség, akkor az adóalap-kedvezmény nem vehető igénybe.
Ha a beruházás elsősorban nem mezőgazdasági termelést szolgál, az adózó választhat, hogy a kedvezmény
- az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősüljön-e
- vagy a kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásnak számítson-e.
Az adózó a a tárgyévi adóbevallásban csak olyan kedvezményt érvényesíthet, hogy annak támogatástartalma az igénybe vett más, a társaságiadó törvény által az e korlátozás alá eső körbe sorolt adóalap-csökkentő kedvezmények támogatástartalmával és az adókedvezmények összegével, továbbá az adórendszeren kívüli (uniós vagy egyéb forrásból pályázat útján nyert vagy más módon kapott) támogatásokkal együtt se haladja meg az irányadó közösségi rendeletben meghatározott összegkorlátot, illetve mértéket.
