A tételes költségelszámolás az adóévben ténylegesen felmerült és számlával igazolt költségek elszámolása a bevétellel szemben, legfeljebb annak mértékéig.
Nem tekinthető tételes költségelszámolásnak, azaz nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget, ha a költségeket általányban vagy költséghányad formájában számolják el.

A magánszmélynek nem kell cégautóadót fizetnie, ha általányadózó, ha bevételével szemben a 10%-os költséghányadot számolja el, illetve ha anélkül számol el maximum 500 km utat saját személygépkocsija üzleti célú használatára, hogy útnyilvántartást vezetne, és a költségeket tételesen nyilvántartaná.


Tételes költségelszámolás saját tulajdonú jármű után:
Saját tulajdonú jármű esetén ( a házastárs tulajdonában lévő autó is sajátnak tekintendő) az összevont adóalap megállapítása során költségként elszámolható

Az üzemanyag-felhasználás kétféleképpen számolható el:
kormányrendeletben előírt üzemanyag-fogyasztáis norma és az állami adóhatóság által a hivatalos lapban illetve honlapon közzétett üzemanyagár alapján,
számlákkal igazolt üzemanyag-vásárlás alapján. Ez esetben legfeljebb az üzemi hasznlatra a kormányrendelet szerinti üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség számolható el.
Egy negyedéven belül azonos módszert kell alkalmazni.

A használat egyéb költségei, a jármű fenntartásának, javításának, feljújításának költségei. Ezek a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, jellemzően előforuló költségek (személygépkocsi-költségek), például az éven belül elhasználódó alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a kötelező felelősségbiztosítási és a cascodíj, a gépjárműadó.

Ezek szintén kétféleképpen számolhatók el:

A használat egyéb költségei elszámolásáának módja adóéven belül nem módosítható. Aki tehát az adóévben egyszer számla szerint számol el autójavíttatási költséget, annak az adott adóévben minden egyéb, a jármű fenntartásával, javításával, és felújításával összefüggésben felmerülő költségét is számla szerint kell elszámolnia, és nem alkalmazhatja a kilométerenkénti 9 forintos elszámolást.

A normaköltség nem tartalmazza az úthasználat díját, így az autópálya használata miatt fizetett díj az általános személygépkocsi-normaköltségen felül is elszámolható, de csak a díjköteles útszakaszon hivatalos célból megtett kilométerek arányában.

Értékcsökkenés általányelszámoláshoz nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a személygépkocsi azonosíására alkalmas megnevezését, beszerzési árát, (mint nyilvántartási értéket) valamint a beszerzés és a használatbavétel időpontját.

Az átalány értékcsökkenés legfeljebb az éves bevétel 1%-a, de maximum a vásárolt személygépkocsi beszerzési árának a 10%-a lehet. (az erre elszámolt maximum 1%-al és az egyéb eszközökre elszámolható szintén 1% általány értékcsökkenéssel összesen a bevétel 2%-a számolható el így.

Egy eszközre általában csak egyszer, a használtabavétel évében számolható el értékcsökkenés.


Költségelszámolás nem saját tulajdonú jármű után:
Az üzemanyag-fogyasztás mind üzemanyagszámlák, mind pedig norma szerint is elszámolható, az egyéb költségek pedig csak bizonylat alapján, vagyis a kilométerenkénti 9 ft általános személygépkocsi-normaköltség nem választható, s csak akkor számolható el, ha a költségek a magánszemélyt terhelik.

Bérelt, lízingelt autónál költségnek számít a bérleti, vagy lízingdíj is, de több személygépkocsi esetén is legfeljebb a vállalkozói bevétel 1%-a erejéig számolható el.
Nem saját tulajdonú személygépkocsira értékcsökkenés nem számolható el.


Egyéni vállalkozó tételes költségelszámolása saját tulajdonú jármű után:
A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységhez használt, kizárólag nem üzemi célú tárgyi eszköznek minősülő saját tulajdonú, vagy a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi után az összevont adóalap megállapításánál alkalmazandó költségelszámolással azonosan számolhatja el  a saját tulajdonú személygépkocsi után

Tételes költségelszámolás esetén meg kell fizetni a cégautóadót. Az egyéni vállalkozó a megfieztett cégautóadót a vállalkozói bevétellel szemben költségként elszámolhatja.

Személygépkocsi akkor minősül kizárólag üzemi célú járműnek, ha a tevékenység közvetlen tárgya vagy eszköze (bérbeadási, személyszállítási tevékenység), és az egyéni vállalkozó üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják, hogy azt más célra részben sem használhatja.

A kizárólag üzemi célt szolgáló személygépkocsi után az egyéni vállalkozó az üzemanyagköltséget, illetve a használat egyéb költségeit az általános szabályok szerint számolhatja el, értékcsökkenés címén pedig az átalány helyett évi 20% értékcsökkenést számolhat el.

A tevékenység közvetlen tárgyát vagy eszközét képező személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja korlátozás nélkül érvényesíthető költségként.


Költségelszámolás és bizonylatolás, nyilvántartások:
Magánszemély jövedelme megállapításakor a bevételével szemben csak  a tevékenységével közvetlenül összefüggő, a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadását számolhatja el költségként.

A tételes költségelszámolást  alkalmazó egyéni vállalkozónak nyilvántartásban rögzítenie kell a gépjármű használattal összefüggésben felmerült, és költségként elszámolt kiadásait, útnyilvántartás vezetésére kötelezett, valamint rögzítenie kell nyilvántartásban az értékcsökkenés (általánycsökkenés) megállapításának módját, összegét.
A költségelszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat az adóelévülési idő lejártáig meg kell őrizni.

Cégautó adót arra a hónapra kell fizetni, amely hónapban a gépjárműre költséget számolnak el.
Magánszemély esetében a költségelszámolás napja

Útnyilvántartás:
Járművenként külön útnyilvántartást kell vezetni, amelynek járművenként tartalmaznia kell egyebek között az üzemi célú futás kezdő és záró kilóméteróra-állását. Az útnyilvántartással támasztható alá, hogy a költségek hogyan oszlanak meg az üzleti és a magáncélú utak arányában. Költség kizárólag az így igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el (kivéve a magánszemély kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítését)

Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni:

Az útnyilvántartásban feltüntethető  az üzemanyag-vásárlások időpontja és költsége is.
Útnyilvántartásként elfogadható menetlevél és a kiküldetési rendelvény is. A kiküldetési rendelvény mellett a magánszemélyeknek útnyilvántartást is vezetnie kell, ha a személygépkocsit a hivatali, üzleti utazáson kívül más tevékenységhez is használja. Költség az útnyilvántartásban feltüntetett utak után számolható el, kivéve azokat az utakat, amely után a magánszemély bevételnek nem számító költségtérítést kapott (kiküldetési rendelvény alapján vagy munkába járás címén).
Az útnyilvántartás alapján történő költségelszámolás (tételes költségelszámolás) cégautó-adó fizetési kötelezettséget keletkeztet.

Az egyéni vállalkozó az  útnyilvántartás vezetése helyett választhatja a teljes adóévre azt is, hogy a saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata címén havi 500 km utat számol el, ekkor nem kell fizetnie cégautó-adót.

Az útnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély titoktartási kötelezettséggel érintett utakról külön útnyilvántartást kell vezetnie. Csak ezen elkülönített nyilvántartásban tüntetheti fel az út részleteit, s gondoskodnia kell arról, hogy ebbe az útnyilvántartásba az adóhatóságon kívül harmadik személy ne tekinthessen be. Az adóhatóság a külön útnyilvántartásból adatokat kizárólag jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására használhat fel.


Magáncélú utak elszámolása, értékcsökkenés:
Az egyéni vállalkozó a személygépkocsija után écs-t általános esetben átalányban, más felmerülő költséget pedig kizárólag a hivatali, üzleti utak arányában számolhat el. Azaz 2009-től megszűnt az a szabály, mely szerint ha a vállalkozó a cégautóadót megfizette, akkor valamennyi személygépkocsi-használattal összefüggő kiadását költségként elszámolhatta, így écs formájában elszámolhatta költségként a szgk beszerzési árát, továbbá a magáncélú utakra eső költségeket is érvényesíthette.

Az alkalmazottat fogalalkoztató egyéni vállalkozó viszont elszámolhatja az alkalmazottja által használt cégautó magánhasználatra eső költségeket (ugyanúgy mint a társaság a munkavállalalója bérét, annak közterheit, valamint a munkavállalónak adott természetbeni juttatást és annak közterheit) Ilyenkor a cégautó-adót meg kell fizetni.

A cégautóadót  megfizető egyéni vállalkozó a szgk úthasználati díját teljes egészében nem számolhatja el, hanem annak csak az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számított részét.
Ha azonban az egyéni vállalkozó a régi szabályok szerint 2009. 02.01-ig hatályos szabályok szerint már megkezdte a szgépkocsi écs-i leírását, akkor azt a teljes leírásig folytathatja.
Az ezen időpont után vásárolt szgk-ra ez az átmeneti rendelkezés nem alkalmazaható, azok után kizárólag az átalány-écs számolható el a beszerzés évében, akkor is ha az autóra tekintettel cégautó-adó fizetés történik.

Kisvállalkozói kedvezmény:
Az egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett (új) szgk beszerzésésre akkor érvényesíthet kisvállalkozói kedvezményt, ha bérbeadási, személyszállítási tevékenységet folytat, a személygépkocsit más célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják, vagy ha az egyéni vállalkozó az érvényesítést követő négy adóévben cégautóadót fizet.

A kedvezmény összegének kétszerese után kell adót fizetnie a vállalkozónak nemcsak akkor, ha például elmarad az üzembe helyezés, megszűnik a bérbeadási, személyszállítási tevékenysége, hanem akkor is, ha elmulasztja fizetni a cégautóadót.
Csak átalányban számolható el értékcsökkenési leírás azon, nem a tevékenység tárgyát és eszközét képező személygépkocsi után is, amelyre vonatkozóan a vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt érvényesített.

Ha az egyéni vállalkozó a kedvezmény igénybevételét követő négy éven belül társas vállalkozássá alakul át, a társas vállalkozás tulajdonában lévő személygépkocsi a társas vállalkozás tulajdonába kerül át, a társas vállalkozásnak tulajdonosként cégatuóadót kell fizetnie ( és jogutódként a társasági adóról szóló törvény szerint kell kezelnie a kisvállalkozói kedvezményt)
Ha a szgk nem kerül át a társas vállalkozás tulajdonába, nem kell cégautóadót fizetni, de a kisvállalkozói kedvezmény kétszerese után kell vállalkozói szja-t fizetni.

Cégautóadó menetes költségelszámolások:
Magánszemély tulajdonában álló szgk után csak akkor kell cégatuóadót fizetni, ha a szgkra a szja törvény szerint tételes ktg-elszámolás alapján költséget, écs-t számolnak el

Sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kel cégautóadót fizetnie, ha a kifizető a magánszemély tulajdonában lévő szgk hivatalos használata után személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt ktgtérítést fizet ugyan, de a használó:

Nem tekinthető tételes ktgelszámolásnak, vagyis nem keletkezetet cégautóadó fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély a költséget átalányban, ktghányad formájában számolja el.


10% költséghányad:
Az önálló tevékenység jövedelmének a megállapításakor a magánszemély a tételes ktgelszámolás helyett 10 %-os költséghányad elszámolását is választhatja. Ez nem tekintendő tételes ktgelszámolásnak, vagyis ilyenkor annak ellenére sem kell cégautóadót fizetni, hogy a használat költségeit a kötségátalányban elszámolják.

Az adóévrer szóló bevallásban tételes kötségelszámolást választó magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételeinek és az azokkal összefüggésben kapott ktgtérítések egyikére sem alkalmazhatja a 10%-os ktghányadot.
Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely ktgtérítés vagy önálló tevékenységből származó bevétel után az adóelőleg megállapításakor tételesen számol el ktg-et, akkor az adóévben megszerzett semmilyen bevételét sem csökknetheti a 10% ktghányaddal (az adóévre szóló bevallásban sem)
Ennek a fordítottja azonban nincs kizárva, ha tehát a magányszmély valamely kifizetéssel szemben 10%-os ktghányadot számol el, az adóévben a későbbiekben dönthet úgy, hogy mégis tételesen számol el ktg-et. Ekkor azonban éves adókötelezettségének megállapításakor (az adóbevallásban) valamennyi bevételére tételesen kell elszámolnia a ktg-eket, arra a bevételére is, amelynek adóelőlegét a 10% ktghányaddal számolta ki. Mivel azonban a tételes ktgelszámolás cégautóadó fieztési kötelezettséget keletkeztet, a tételes ktgelszámolás utólagos alkalmazásakor az érintett hónapokra a cégautóadót is késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni.


Átalányadózás:
Ha a magánszemély a bevételét a szja-törvényben tevékenységenként meghatározott, a bevétele adott százalékát kitevő átalányktggel csökkenti, (átalányadózó), nem kell cégautóadót fizetnie, mert az átalányadózás nem tételes költségelszámolás.


Havi 500 km átalány elszámolása:
2009 augusztus 1.-től nem tekintendő tételes ktgelszámolásnak, vagyis nem keletkezetet cégautóadó fizetési kötelezettséget, ha a mezőgazdasági őstermelő, vagy az egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetése és a ktg-ek tételes nyilvántartása nélkül havi 500 km utat számol el szgk-ja üzleti célú használatára. Az 500 km-es átalány választása esetén az üzemanyag az idevágó kormányrendelet szerinti norma alapján, minden egyéb ktg (fenntartás, javítás, écs) címén pedig az általános szgk-normaköltség, vagy kilométerenként 9 ft számolható el.

A km-átalány mindig csak az összes saját járműre alkalmazható, s csak a teljes adóévre, illetve az adóéven belül a tevékenység teljes időtartamára.


Hivatali, üzleti utazás:
Nem kell cégautóadót fizetnie a magánszemélynek, ha a tulajdonában lévő szgk használata után hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan kiküldetési rendelvény alapján kap ktgtérítést.

Hivatali, üzleti utazásnak a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, illetve a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás számít (a munkahelyre, a székhelyre, vagy a telephelyre a lakóhelyéről történő bejárás kivételével).
Hivatali, üzleti utazásként a szja-törvény megnevezi a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást.
A hivatali, üzleti utazás fogalmi meghatározása korlátozást nem tartalmaz, az utazások számát, gyakoriságát, irányát (közigazgatási határon belül, kívül, belföldön vagy külföldön) a kifizetők gazdasági érdekei, illetve az elvégzendő feladatok határozzák meg.


Költségtérítés kiküldetési rendelvény alapján:
A kiküldetési rendelvény egyfajta útnyilvántartás, és minden olyan esetben helyettesíti is azt, ha a magánszemély kizárólag hivatali, üzleti utazás címén kap ktgtérítést, és az erre használt szgk-ra más jövedelemszerző tevékenységével összefüggésben nem számol el ktg-et.

A kiküldetési rendelvénynek nincs hivatalos formanyomtatványa, az szja-tv azonban felsorolja, a rendelvénynek mely adatokat kell feltételenül tartalmaznia:

A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek kell kiállítania két példányban, az eredeti példányt a kifizetőnek, a másolatot a magánszemélynek kell megőriznie az adóelévülési idő lejártáig. A kiküldetési rendelvény alkalmazható belföldi és külföldi utazások esetén, és kiállítható több útra vagy meghatározott időszakra is (pl egy hétre, vagy egy hónapra).
Kiküldetési rendelvény a munkaviszony mellett egyéb jogviszonyokban (pl megbízási, vállalkozási jogviszony) is alkalmazható.

A magánszemélyt a hivatali, üzleti célra igénybe vett szgk használatáért kiküldetési rendelvény alapján megillető, igazolás nélkül elszámolható ktgtérítés nem számít az autóval kapcsolatban elszámolt költségnek, ilyenkor tehát nem kell cégautóadót fizetni.


Engedélyezett mértéket meghaladó ktgtérítés:
Ha a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett ktg-térítés nagyobb, mint amenyi igazolás nélkül elszámolható, a többlet a magánszemély személyi-jövedelemadó köteles bevétele. A többlet után a magánszemélynek a kifizető és az őközötte fennálló jogviszonynak megfelelően kell szja-t fizetnie (tehát például munkaviszonynál munkaviszonyból származó jövedelem után, megbízási jogviszonynál önálló tevékenység jövedelme után, megbízási jogviszonynál önnáló tevékenység jövedelme után), a kifizetőnek pedig adóelőleget kell levonnia (bérjövedelemnél a többlet teljes összegéből, önálló tevékenység bevételénél a magánszemély adóelőleg nyilatkozata alapján a bevétel 90%-ból, vagy ha a magánszemély tételes ktg-elszámolással kíván élni, a nyilatkozata szerinti költségekkel csökkentett összegből.

Ha a magánszemély a költségtérítés igazolás nélkül elszámolható fölötti részére az adóelőleg megállapításakor a tételes ktg-elszámolást választja, meg kell fizetnie a cégautóadót is, ha pedig utólag, a bevallásába, akkor a meg nem fizetett cégautóadó után késedelmi pótlékot is kell fizetnie.

Ha nem számol el ktg-et, vagy a 10%-os ktghányadot alkalmazza, akkor nem kell megfizetnie a cégautóadót.

Tételes ktg-elszámolás választása esetén a magánszemély útnyilvántartás vezetésére kötelezett.


Költségtérítés nem saját szgk után:
Ha a magánszemély más tulajdonában lévő, pl bérletbe, lízingbe, szívességi használatba kapott vagy a kifizető tulajdonában lévő) szgk hivatali, üzleti célú használatáért kap költségtérítést, az igazolás nélküli ktgelszámolás nem alkalmazható, a ktg-térítés minden esetben a magánszemély bevételének számít és a kifizető és a magánszemély közötti jogviszonyra érvényes szabályok szerint kell után szja-t fizetni (adóelőleget levonni).

A ktg-térítés ilyenkor akkor is a magánszemély bevételének számít, ha a ktgtérítést kiküldetési rendelvény alapján kapja.
Ha a magánszemély ez esetben a ktg-térítéssel mint bevétellel szemben tételesen számolja el a ktg-eit, (bérleti díj, üzemanyag-felhasználás és így tovább), a cégautó-adót meg kell fizetnie

Munkába járás ktg-térítése:
A magánszemélynek nem kell cégautóadót fizetnie, ha a munkába járáshoz kapcsolódóan kap a személyijövedelemadó törvényben meghatározott mértékű ktg-térítést (mivel azt nem számolja el ktg-ként).
Cégautóadót akkor sem kell fizetni, ha a munkáltató az előírtnál  nagyobb térítést fizet (de a ktg-térítésnek a szja-tv-ben meghatározott mérték fölötti része a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme.
Ha a munkavállaló a lakóhelye településén dolgozik, és a munkáltató a közigazgatási határon belüli munkába járásra tekintettel a gk-használat után költséget térít neki, az a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.

A személyijövedlemadó törvény alapján a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás után kapott ktg-térítés (ideértve a saját és a nm saját gépjárművel történő munkába járás után kapott ktg-térítését is) nem számít nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek, feltéve, hogy a ktgtérítés nem haladja meg a munkába töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között vagy a hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakó-vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembe vételével a kilométerenkénti 9 ft-ot.


Autópálya használati díj:
2009. febr. 1-.jétől a cégautóadó megfizetése már nem jogosít arra, hogy a szgk úthasználati díja teljes egészében elszámolható legyen ktg-ként.
Az autópályadíjból csak az úthasználatra jogosultság időszakában az  útnyilvántartással, kiküldetési rendelvénnyel igazolt, üzleti célú futásteljesítmény arányában számított rész számolható el ktg-ként.

Az úthasználat díja nem tekintendő a járművel kapcsolatos költségnek, az személygépkocsival igénybe vehető szolgáltatás díjának számít, így ha az atuóra egyéb költséget sem a cég, sem a magánszemély nem számol el, az elszámolt autópályadíj önmagában nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget.
Ugyanez érvényes a saját szgk hivatali célú használata esetében is, azaz ha a költségtérítést autópályadíjra adják, akkor nem kell cégautóadót fizetni.


Parkolási díj, garázsbérlet:
A parkolási díj, garázsbérlet költségei nem tekintendők személygépkocsival kapcsolatos költségnek, azok az úthasználati díjhoz hasonlóan személygépkocsival igénybe vehető szolgáltatás díjának minősülnek.  Így elszámolásuk miatt nem kell cégautóadót fizetni akkor sem, ha a parkolási díjat, garázsbérletet tejes egészében vállalkozói költségként számolják el  (vagyis ha a szgk az üzleti tevékenység eszköze, tárgya), vagy ha az útnyilvántartás szerinti üzleti hazsnálattal arányosan számolják el. ( mert a szgk nem kizárólag üzleti célú tárgyi eszköz )