Cégautó és általános forgalmi adó (áfa)Újnak akkor minősül egy személygépkocsi, ha az első forgalomba helyezéstől számított legfeljebb hat hónapon belül értékesítik, vagy ha az értékesítés időpontjáig legfeljebb 6.000 km-t tett meg.
A szgk beszerzéséhez kapcsolódó áfát főszabályként az áfa-alanyok sem vonhaták le, s ez érvényes a cégautókra is.
Kivételek a levonási tilalom alól:
Az áfa teljes egészében levonható, ha:
- az autót továbbértékesítésre szerzik be, azaz saját használat, vagy hasznosítás nélkül értékesítik, s a termék használati értéke az értékesítésig csak a kereskedelemben szokásos mértékben változik. Szokásos mértékű változásnak az teknthető, ha pl eltávolítják a gyári csomagolást, vagy lemossák az autót.
- a személygépkocsit teljes egészében vagy túlnyomó részében (vagyis ésszerű időtartamon, a jármű használati idején belül legalább 90%-ban) igazoltan taxiszolgáltatásra hasznosítják vagy bérbe adják (a megfelelő használatot az adóalanynak elkülönített nyilvántartással kell igazolnia)
Személygépkocsi lízingje:
A lízingügylet az áfa szabályok szerint bérbeadásnak, bérbevételnek számít. A termék bérbeadása az ügylet jellegétől függően vagy termék értékesítésnek minősül, vagy szolgáltatásnyújtásnak.
Termékértékesítés akkor, ha a gépkocsit azzal a kikötéssel adják határozott időbe bérbe, hogy a jogosult a tulajdonjogot később megszerzi.
Minden más típusú lízingügylet szolgáltatásnyújtásnak tekintendő.
Személygépkocsi belföldi értékesítése:
A szgk belföldi értékesítése áfa-köteles termékértékesítésnek minősül. E tekintetben nincs különbség aközött, hogy a vevő azonnal a szgk tulajdonosává válik, vagy részletfizetés, illetőleg határozott idejű bérbeadás esetén az átvevő csak akkor szerzi meg a tulajdonjogot, amikor a teljes ellenértéket megfizeti.
Az áfát minden esetben az ügylet megvalósulásakor kell megfizetni egy összegben.
Az ügylet akkor valósul meg az adásvételnél, amikor a vevő tulajdonosként rendelkezik a gépkocsival, részletfizetésnél és zárt végű pénzügyi lízingnél pedig akkor, amikor a szgk-it a vásárló vagy a lízingelő birtokba veszi.
A cégautóadót főszabályként a személygépkocsi nyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbe vevő fizeti meg. Ebből következően viszont a részletre történő értékesítés esetén, amikor is a vevő nem azonnal, azaz nem az autó vételekor hanem legkésőbb akkor szerzi meg a tulajdonjogot amikor az ellenértéket maradéktalanul kifizette; a cégautóadó a tulajdon átszállásáig, illetve annak nyilvántartásba bejegyzéséig a részletre eladót terheli.
Ha ilyenkor az eladó a cégautadónak megfelelő összeget mint nála az értékesítéssel kapcsolatban a részletfizetési időszakban felmerült költséget továbbhárítja a vevőre, akkor a cégautóadó is az ellenérték, vagyis az áfaalap része.
Személygépkocsi áfamenetes értékesítése:
Ha a személygépkocsit kizárólag cégautóként használják, a hozzá kapcsolódó áfa nem vonható le. Ezért, ha a cégautót eladják, az értékesítés mentes az áfa alól.
A mentességnek az is feltétele, hogy a beszerzést áfa terhelje. Ha például a cégautót nem adóalany magánszemélytől vásárolják, a beszerzéshez nem kapcsolódik előzetesen felszámított áfa, vagyis ekkor a szgk értékesítésekor az áfát az áltlános szabályok szerint meg kell fizetni.
Autóapport, jogutódlással történő megszűnés:
Nem minősül termékértékesítésnek, így az apportőrnek, illetve a jogelődnek nem kell az áfát megfizetnie, ha a belföldi áfaalany apportszerző vagy jogutódja vállalja, hogy az ingyen a tulajdonába került termékhez kapcsolódó, áfatörvény szerinti jogok őt illessék meg, a kötelezettségek pedig őt terhlejék.
Értelemszerűen nem teljesülhetnek ezek a feltételek, ha az apportszerző vagy jogutód nem áfaalany, illetőleg alanyi adómentes áfaalany.
Használt autó beszámítása:
Gyakran beszámítják a vevő használt autóját az új autó vásárlásakor. Ilyenkor tulajdonképpen két ügyletről van szó, vagyis mindkét fél egyaránt eladó és vevő is. Főszabályként mindkettőjükre az általános áfaszabályok érvényesek, vagyis értékesítéskor meg kell fizetni az áfát, a számlán a bruttó árat tüntetve fel.
Ha azonban a használt autó tulajdonosa nem áfaalany, a használt jármű beszámításával értékesítőnek az új autóról szóló számlában feltüntetett bruttó árból meeg kell fizetnie az áfát, a használt autóra eső áfát viszont nem vonhatja le, mert a használt autó eladója nem ad számlát.
Ha a beszámított használt autó tulajdonosa áfaalany ugyan, de számára az áfa-törvény tiltja, hogy az általa kibocsátott számlában az áfát tüntessen fel, mert pl. viszonteladó, vagyis a számlájában a használtautó bruttó árát egy összegben kell szerepeltetnie, az új atutót eladónak a kibocsátott számla alapján kell megfizetnie az áfát, a használt autóra eső áfát viszont nem vonhatja le.
Ha az autót értékesítő az általa az eladási árba beszámított használt autót nem áfaalanytól, illetve áfát nem tartalmazó számla kibocsátására kötelezett áfaalanytól továbbértékesítési céllal vásárolja meg, és értékesíti, a viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózás szabályai szerint kell elszámolnia az áfát, hacsak az adóhatóságnál előzetesen be nem jelenti, hogy viszonteladói tevékenységére mégsem a különös szabályokat kívánja alkalmazni, hanem az általános szabályok szerint jár el.
Személygépkocsi Közösségen belüli értékesítése:
Új személygépkocsi unión belüli értékesítése minden esetben mentes az áfa alól, függetlenül attól, hogy a járművet kinek értékesítik.
Újnak nem minősülő szgk értékesítése esetén sem terheli áfa a magyar áfaalanyt, ha a vevő a Közösség más tagállamának adóalanya, illetve más nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személye.
A mentesség feltétele, hogy a járművet Magyarországról küldjék vagy fuvarozzák a határon túlra, de a Közösség területére.
Továbbértékesítés esetén a beszerzési áfát az értékesítő áfaalany levonhatja.
Nem terheli áfa a személygépkocsi exportját, vagyis a Közösségen kívülre értékesítését (akár új, akár használt a jármű).
Személygépkocsi üzemeltetése:
A személygépkocsi üzemanyagának áfája semmilyen körülmények között sem vonható le.
Főszabály szerint nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges egyéb termékek (pl. alkatrészek, felszerelések, tartozékok, kiegészítők) és szolgáltatások (szervíz, mosatás) illetve a parkolási szolgáltatás és az úthasználati díj áfája sem.
Levonási tilalom alól kivételek:
1., levonható az áfa, - kivéve az üzemanyag és az egyéb termékek beszerzése- ha a személygépkocsihoz kapcsolódó szolgáltatásokat igazoltan közvetített szolgáltatásnyújtás érdekében vették igénybe.
Közvetített szolgáltatás az, ha az áfaalany úgy nyújt szolgáltatást, hogy a saját nevében de más javára jár el. Operatív lízing esetén pl. a lízingeadó levonhatja a szervíz által végzett javítási, fenntartási munka áfáját, ha ő gondoskodik a személygépkocsi szervízeléséről, s a szervízköltségeket a lízingbevevőre terheli.
Parkolási díj, úthasználati díj áfája is levonható, ha a díjat igazoltan közvetített szolgáltatás nyújtása érdekében fizetik meg.
2., levonható az egészben vagy túlnyomórészt (legalább 90%-ban) bérbeadásra használt személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges termékek, szolgáltatások áfája is (kivéve az üzemanyagot); ha ezek anyagjellegű ráfordításként beépülnek a bérbeadási szolgáltatás áfaalapjába.
3., függetlenül a jármű vámtarifa-besorolásától, a 3.5 tonna fölötti össztömegű járművek esetén a parkolási és az úthasználati díj áfája levonható.
Személygépkocsi bérbeadása, bérbevétele:
A bérbeadás főszabályként szolgáltatás, függetlenül attól, hogy a bérbeadás vagy a kölcsönügylet határozott vagy határozatlan időtartamú-e (kivéve zárt végű pénzügyi lízinget, amely termékértékesítésnek minősül).
Szolgáltatásnak minősül tehát az olyan lízingügylet is, amelyben a futamidő végén a lízingbevevő nem válik automatikusan tulajdonossá (nyílt végű pénzügyi lízing, operatív lízing). Ilyenkor a felek részletfizetésben, vagy határozott idejű elszámolásban állapodnak meg, s mivel az ellenértéket részletekben kell megfizetni, s ennek megfelelően számláznak is, az áfakötelezettség egy egy részlet, illetve az elszámolás esedékességekor keletkezik.
A cégautóadó alanya a tulajdonos, azaz a bérbeadó. Az őt terhelő cégautóadó, ha annak összegét a lízingbevevőnek áthárítja, az áfaszabályok szerint a bérleti díj része, vagyis az áfa alapját képezi függetlenül attól, hogy azt a számlában elkülönítve szerepeltetik-e vagy sem.
A bérbeadó a teljes egészében, illetve túlnyomó részt (legalább 90%-ban) bérbeadásra hasznosított személygépkocsi beszerzési áfáját levonhatja, a bérbevevő azonban a szgk bérbevételéhez kapcsolódó áfát nem.
Ha a bérbevevő a bértelt személygépkocsit szintén bérbe adja, (igazolt közvetített szolgáltatás) akkor ő is levonhatja az áfát.
Személygépkocsi bérbeadása külföldről, bérbeadása külföldre:
A szolgáltatás teljesítésének helye:
A lízingügylet az áfa szabályok szerint bérbeadásnak, bérbevételnek számít. A termék bérbeadása az ügylet jellegétől függően vagy termék értékesítésnek minősül, vagy szolgáltatásnyújtásnak.
Termékértékesítés akkor, ha a gépkocsit azzal a kikötéssel adják határozott időbe bérbe, hogy a jogosult a tulajdonjogot később megszerzi.
Minden más típusú lízingügylet szolgáltatásnyújtásnak tekintendő.
Személygépkocsi belföldi értékesítése:
A szgk belföldi értékesítése áfa-köteles termékértékesítésnek minősül. E tekintetben nincs különbség aközött, hogy a vevő azonnal a szgk tulajdonosává válik, vagy részletfizetés, illetőleg határozott idejű bérbeadás esetén az átvevő csak akkor szerzi meg a tulajdonjogot, amikor a teljes ellenértéket megfizeti.
Az áfát minden esetben az ügylet megvalósulásakor kell megfizetni egy összegben.
Az ügylet akkor valósul meg az adásvételnél, amikor a vevő tulajdonosként rendelkezik a gépkocsival, részletfizetésnél és zárt végű pénzügyi lízingnél pedig akkor, amikor a szgk-it a vásárló vagy a lízingelő birtokba veszi.
A cégautóadót főszabályként a személygépkocsi nyilvántartás szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbe vevő fizeti meg. Ebből következően viszont a részletre történő értékesítés esetén, amikor is a vevő nem azonnal, azaz nem az autó vételekor hanem legkésőbb akkor szerzi meg a tulajdonjogot amikor az ellenértéket maradéktalanul kifizette; a cégautóadó a tulajdon átszállásáig, illetve annak nyilvántartásba bejegyzéséig a részletre eladót terheli.
Ha ilyenkor az eladó a cégautadónak megfelelő összeget mint nála az értékesítéssel kapcsolatban a részletfizetési időszakban felmerült költséget továbbhárítja a vevőre, akkor a cégautóadó is az ellenérték, vagyis az áfaalap része.
Személygépkocsi áfamenetes értékesítése:
Ha a személygépkocsit kizárólag cégautóként használják, a hozzá kapcsolódó áfa nem vonható le. Ezért, ha a cégautót eladják, az értékesítés mentes az áfa alól.
A mentességnek az is feltétele, hogy a beszerzést áfa terhelje. Ha például a cégautót nem adóalany magánszemélytől vásárolják, a beszerzéshez nem kapcsolódik előzetesen felszámított áfa, vagyis ekkor a szgk értékesítésekor az áfát az áltlános szabályok szerint meg kell fizetni.
Autóapport, jogutódlással történő megszűnés:
Nem minősül termékértékesítésnek, így az apportőrnek, illetve a jogelődnek nem kell az áfát megfizetnie, ha a belföldi áfaalany apportszerző vagy jogutódja vállalja, hogy az ingyen a tulajdonába került termékhez kapcsolódó, áfatörvény szerinti jogok őt illessék meg, a kötelezettségek pedig őt terhlejék.
Értelemszerűen nem teljesülhetnek ezek a feltételek, ha az apportszerző vagy jogutód nem áfaalany, illetőleg alanyi adómentes áfaalany.
Használt autó beszámítása:
Gyakran beszámítják a vevő használt autóját az új autó vásárlásakor. Ilyenkor tulajdonképpen két ügyletről van szó, vagyis mindkét fél egyaránt eladó és vevő is. Főszabályként mindkettőjükre az általános áfaszabályok érvényesek, vagyis értékesítéskor meg kell fizetni az áfát, a számlán a bruttó árat tüntetve fel.
Ha azonban a használt autó tulajdonosa nem áfaalany, a használt jármű beszámításával értékesítőnek az új autóról szóló számlában feltüntetett bruttó árból meeg kell fizetnie az áfát, a használt autóra eső áfát viszont nem vonhatja le, mert a használt autó eladója nem ad számlát.
Ha a beszámított használt autó tulajdonosa áfaalany ugyan, de számára az áfa-törvény tiltja, hogy az általa kibocsátott számlában az áfát tüntessen fel, mert pl. viszonteladó, vagyis a számlájában a használtautó bruttó árát egy összegben kell szerepeltetnie, az új atutót eladónak a kibocsátott számla alapján kell megfizetnie az áfát, a használt autóra eső áfát viszont nem vonhatja le.
Ha az autót értékesítő az általa az eladási árba beszámított használt autót nem áfaalanytól, illetve áfát nem tartalmazó számla kibocsátására kötelezett áfaalanytól továbbértékesítési céllal vásárolja meg, és értékesíti, a viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózás szabályai szerint kell elszámolnia az áfát, hacsak az adóhatóságnál előzetesen be nem jelenti, hogy viszonteladói tevékenységére mégsem a különös szabályokat kívánja alkalmazni, hanem az általános szabályok szerint jár el.
Személygépkocsi Közösségen belüli értékesítése:
Új személygépkocsi unión belüli értékesítése minden esetben mentes az áfa alól, függetlenül attól, hogy a járművet kinek értékesítik.
Újnak nem minősülő szgk értékesítése esetén sem terheli áfa a magyar áfaalanyt, ha a vevő a Közösség más tagállamának adóalanya, illetve más nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személye.
A mentesség feltétele, hogy a járművet Magyarországról küldjék vagy fuvarozzák a határon túlra, de a Közösség területére.
Továbbértékesítés esetén a beszerzési áfát az értékesítő áfaalany levonhatja.
Nem terheli áfa a személygépkocsi exportját, vagyis a Közösségen kívülre értékesítését (akár új, akár használt a jármű).
Személygépkocsi üzemeltetése:
A személygépkocsi üzemanyagának áfája semmilyen körülmények között sem vonható le.
Főszabály szerint nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges egyéb termékek (pl. alkatrészek, felszerelések, tartozékok, kiegészítők) és szolgáltatások (szervíz, mosatás) illetve a parkolási szolgáltatás és az úthasználati díj áfája sem.
Levonási tilalom alól kivételek:
1., levonható az áfa, - kivéve az üzemanyag és az egyéb termékek beszerzése- ha a személygépkocsihoz kapcsolódó szolgáltatásokat igazoltan közvetített szolgáltatásnyújtás érdekében vették igénybe.
Közvetített szolgáltatás az, ha az áfaalany úgy nyújt szolgáltatást, hogy a saját nevében de más javára jár el. Operatív lízing esetén pl. a lízingeadó levonhatja a szervíz által végzett javítási, fenntartási munka áfáját, ha ő gondoskodik a személygépkocsi szervízeléséről, s a szervízköltségeket a lízingbevevőre terheli.
Parkolási díj, úthasználati díj áfája is levonható, ha a díjat igazoltan közvetített szolgáltatás nyújtása érdekében fizetik meg.
2., levonható az egészben vagy túlnyomórészt (legalább 90%-ban) bérbeadásra használt személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges termékek, szolgáltatások áfája is (kivéve az üzemanyagot); ha ezek anyagjellegű ráfordításként beépülnek a bérbeadási szolgáltatás áfaalapjába.
3., függetlenül a jármű vámtarifa-besorolásától, a 3.5 tonna fölötti össztömegű járművek esetén a parkolási és az úthasználati díj áfája levonható.
Személygépkocsi bérbeadása, bérbevétele:
A bérbeadás főszabályként szolgáltatás, függetlenül attól, hogy a bérbeadás vagy a kölcsönügylet határozott vagy határozatlan időtartamú-e (kivéve zárt végű pénzügyi lízinget, amely termékértékesítésnek minősül).
Szolgáltatásnak minősül tehát az olyan lízingügylet is, amelyben a futamidő végén a lízingbevevő nem válik automatikusan tulajdonossá (nyílt végű pénzügyi lízing, operatív lízing). Ilyenkor a felek részletfizetésben, vagy határozott idejű elszámolásban állapodnak meg, s mivel az ellenértéket részletekben kell megfizetni, s ennek megfelelően számláznak is, az áfakötelezettség egy egy részlet, illetve az elszámolás esedékességekor keletkezik.
A cégautóadó alanya a tulajdonos, azaz a bérbeadó. Az őt terhelő cégautóadó, ha annak összegét a lízingbevevőnek áthárítja, az áfaszabályok szerint a bérleti díj része, vagyis az áfa alapját képezi függetlenül attól, hogy azt a számlában elkülönítve szerepeltetik-e vagy sem.
A bérbeadó a teljes egészében, illetve túlnyomó részt (legalább 90%-ban) bérbeadásra hasznosított személygépkocsi beszerzési áfáját levonhatja, a bérbevevő azonban a szgk bérbevételéhez kapcsolódó áfát nem.
Ha a bérbevevő a bértelt személygépkocsit szintén bérbe adja, (igazolt közvetített szolgáltatás) akkor ő is levonhatja az áfát.
Személygépkocsi bérbeadása külföldről, bérbeadása külföldre:
A szolgáltatás teljesítésének helye:
- adóalany által adóalany részére nyújtott szolgáltatás esetén főszabály szerint az igénybevevő gazdasági céllal történő letelepedésének helye
- adóalany álatal nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás esetén továbbra is főszabály szerint a szolgáltatást nyújtó adóalany letelepedésének helye.
E szabály érvényes a személygépkocsik hosszabb, 30 napot meghaladó időtartamú bérbeadására, a nyílt végű és az operatív pénzügyi lízingre is.
A rövid tartamú, 30 napot meg nem haladó tartamú bérbeadásra, vagyis jellemzően a "rent a car" típusú szolgáltatásokra viszont nem ez a szabály vonatkozik, hanem az, hogy teljesítési helynek az számít, ahol a személygépkocsit a bérbevevő birtokába adják (függetlenül attól, hogy az adóalany-e vagy sem).
A Közösségen kívül, illetve az Unión belül, de másik tagállamba teljesített bérbeadás nem tartozik a magyar áfatörvény hatálya alá, így e szolgáltatás Magyarországos nem adóköteles (az erre a célra használt személygépkocsi beszerzéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó áfa azonban a hazai bérbeadással azonos feltételekkel levonható.)
Adóalany másik tagállambeli adóalanynak nyújtott szolgáltatása esetén az ügyletre jutó áfát az igénybevevő állam szabályai szerint kell megfizetni, vagy egyenes adózással a bérbeadónak, vagy fordított adózással a bérbevevőnek.
A magyar szabályok szerint belföldön teljesülő ügyletek esetén, ha a bérbeadó uniós adóalany gazdasági céllal belföldön nem letelepedett, a bérbevétel után a bérbevevő adóalanynak kell megfizetnie az áfát (fordított adózás, főszabályként a fordított adózással megfizetett áfa sem vonható le a bérbevevőnél).
Hosszú távú, 30 napon túli bérbeadás esetén, ha a bérbevevő nem adóalany, a bérbeadó fizeti meg a gazdasági letelepedés helye szerinti áfaszabályok szerint. Vagyis, ha magyar adóalany például hat hónapra nem adóalanynak ad bérbe személygépkocsit, neki kell az áfát a magyar áfaszabályok szerint megfizetnie.
Mivel rövid idejű bérbeadás esetén a birtokbaadás helye szerinti tagállami szabályoknak megfelelően kell megfizetni az áfát, ha magyar adóalany Magyarországon adja birtokba a személygépkocsit akár adóalanynak, akár nem adóalanynak, szintén neki kell a magyar áfát megfizetnie.
Taxiszolgáltatás:
A szolgáltatás nyújtó levonhatja a teljes egészében vagy túlnyomórészt (90 %-ban) taxiszolgáltatásra hasznosított személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó áfát, a szolgáltatás igénybe vevője azonban a taxidíj áfáját főszabályként nem.
Ha a taxit megrendelő más javára kéri a szolgáltatást és ezt a harmadik személy részére leszámlázza (igazoltan közvetített szolgáltatás), akkor szintén levonhatja az erre eső áfát.
Áfakorrekció és figyelési időszak:
Az áfaszabályok szerint tárgyi eszköznek az ingatlan vagy ingó termék, köztük a személygépkocsi minősül, amely több mint egy évig használható a vállalkozás gazdasági tevékenysége érdekében.
A személygépkocsit tárgyi eszközként kétféleképpen használhatják: cégautóként vagy ehelyett az áfatörvényben megnevezett gazdasági tevékenységekre (bérbeadás, taxiszolgáltatás)
A cégautóként használt gépkocsi áfája nem volnható le, azonban a bérbeadásra, vagy taxiszolgáltatásra használt jármű beszerzési áfája viszont igen.
Mivel a személygépkocsi használatának módja az üzembentartás időtartama alatt változhat, a rendeltetésszerű használatba vételtől számított 60 hónapig a használat változása miatt szükségessé válhat korrigálni a tárgyi eszközre jutó, korábban levont vagy le nem vont áfát.
A korrekció mindig naptári évre szól, s tárgyi eszközre jutó áfa 1/5 részére kell elvégezni, és idő vagy tevékenységarányosan pótlólag kell befizetni, illetőleg levonni, feltéve, hogy a kiszámított áfakülönbözet 10.000 ft-nál nagyobb.
A korrekciót az adott naptári év 12. hónapjára benyújtott adóbevallásban kell szerepeltetni.
Ha azonban a levonásra jogosító bérbeadás vagy taxiszolgáltatás ésszerű időtartam, vagyis a jármű használati ideje alatt nem teszi ki a használat legalább 90%-át, akkor utólag derül ki, hogy az áfaalany nem élhetett volna levonási jogával.
Ha ez a beszerzés naptári évében történik meg, önellenőrzéssel kell korrigálni a korábban levont áfát. A tárgyi eszköznek minősülő személygépkocsira is vonatkozó, a beszerzés évé követő 60 hónapi "figyelési időszakban" pedig naptári évenként különleges módon kell alkalmazni a korrekciós szabályt.
A szabály annyiban különleges, hogy ilyenkor az előzetesen felszámított adót annak az 1/5-vel kell korrigánlni a naptári évre, vagyis annyit kell pótlólag befizetni, illetve levonni.
Ha a személygépkocsit a 60 hónapi figyelési időszak alatt értékesítik, az értékesítés hónapjára és a hátralévő hónapokra együtt időarányosan jutó beszerzési áfa levonható, ha az értékesítés az adóalanyt egyébként feljogosítja adólevonásra. Az adólevonásra akkor jogosít az értékesítés, ha áfaköteles, illetve az lenne, ha belföldön értékesítenének.
A személygépkocsi magáncélú használata:
A magáncélú használatot a törvény ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtásank tekinti, feltéve, hogy a személygépkocsi szerzéshéez kapcsolódóan az adóalany részben vagy egészben áfát vonhatott le.
Ha az adóalany a terméket a vállalkozásból időlegesen kivonja, és azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában vállalkozásától idegen célokra ingyenesen használja, illetve azt másnak ingyenhasználatba adja.
A cégautó szerzéséhez kapcsolódó áfa nem vonható le. Azonban ha nem cégautóként használt személygépkocsit (taxit, bérautót) a vállalkozástól idegen célokra használnak ingyen, vagy adnak ingyen használatba, akkor az áfát meg kell fizetni. Ekkor az adó alapja az a kiadás, amely a személygépkocsit üzemben tartó adóalanynál az ingyenes használat érdekében ténylegesen felmerült.
Az érintett felek dönthetnek úgy is, hogy a magáncélú használatért ellenértéket állapítanak meg.
Független felek között a megállapodás szerinti ellenérték az erre az ellenértékre eső áfa alapja, nem független felek között viszont ennek megállapításához vizsgálni kell, hogy nem túl alacsony-e az ellenérték a szokásos piaci árhoz képest. Ha nem, akkor az áfa alapja a tényleges ár. Ha a felek közti megállapodás szerinti ellenérték túl alacsony, akkor a szokásos piaci ár.
A felek nem függetlenek, ha:
A rövid tartamú, 30 napot meg nem haladó tartamú bérbeadásra, vagyis jellemzően a "rent a car" típusú szolgáltatásokra viszont nem ez a szabály vonatkozik, hanem az, hogy teljesítési helynek az számít, ahol a személygépkocsit a bérbevevő birtokába adják (függetlenül attól, hogy az adóalany-e vagy sem).
A Közösségen kívül, illetve az Unión belül, de másik tagállamba teljesített bérbeadás nem tartozik a magyar áfatörvény hatálya alá, így e szolgáltatás Magyarországos nem adóköteles (az erre a célra használt személygépkocsi beszerzéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó áfa azonban a hazai bérbeadással azonos feltételekkel levonható.)
Adóalany másik tagállambeli adóalanynak nyújtott szolgáltatása esetén az ügyletre jutó áfát az igénybevevő állam szabályai szerint kell megfizetni, vagy egyenes adózással a bérbeadónak, vagy fordított adózással a bérbevevőnek.
A magyar szabályok szerint belföldön teljesülő ügyletek esetén, ha a bérbeadó uniós adóalany gazdasági céllal belföldön nem letelepedett, a bérbevétel után a bérbevevő adóalanynak kell megfizetnie az áfát (fordított adózás, főszabályként a fordított adózással megfizetett áfa sem vonható le a bérbevevőnél).
Hosszú távú, 30 napon túli bérbeadás esetén, ha a bérbevevő nem adóalany, a bérbeadó fizeti meg a gazdasági letelepedés helye szerinti áfaszabályok szerint. Vagyis, ha magyar adóalany például hat hónapra nem adóalanynak ad bérbe személygépkocsit, neki kell az áfát a magyar áfaszabályok szerint megfizetnie.
Mivel rövid idejű bérbeadás esetén a birtokbaadás helye szerinti tagállami szabályoknak megfelelően kell megfizetni az áfát, ha magyar adóalany Magyarországon adja birtokba a személygépkocsit akár adóalanynak, akár nem adóalanynak, szintén neki kell a magyar áfát megfizetnie.
Taxiszolgáltatás:
A szolgáltatás nyújtó levonhatja a teljes egészében vagy túlnyomórészt (90 %-ban) taxiszolgáltatásra hasznosított személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó áfát, a szolgáltatás igénybe vevője azonban a taxidíj áfáját főszabályként nem.
Ha a taxit megrendelő más javára kéri a szolgáltatást és ezt a harmadik személy részére leszámlázza (igazoltan közvetített szolgáltatás), akkor szintén levonhatja az erre eső áfát.
Áfakorrekció és figyelési időszak:
Az áfaszabályok szerint tárgyi eszköznek az ingatlan vagy ingó termék, köztük a személygépkocsi minősül, amely több mint egy évig használható a vállalkozás gazdasági tevékenysége érdekében.
A személygépkocsit tárgyi eszközként kétféleképpen használhatják: cégautóként vagy ehelyett az áfatörvényben megnevezett gazdasági tevékenységekre (bérbeadás, taxiszolgáltatás)
A cégautóként használt gépkocsi áfája nem volnható le, azonban a bérbeadásra, vagy taxiszolgáltatásra használt jármű beszerzési áfája viszont igen.
Mivel a személygépkocsi használatának módja az üzembentartás időtartama alatt változhat, a rendeltetésszerű használatba vételtől számított 60 hónapig a használat változása miatt szükségessé válhat korrigálni a tárgyi eszközre jutó, korábban levont vagy le nem vont áfát.
A korrekció mindig naptári évre szól, s tárgyi eszközre jutó áfa 1/5 részére kell elvégezni, és idő vagy tevékenységarányosan pótlólag kell befizetni, illetőleg levonni, feltéve, hogy a kiszámított áfakülönbözet 10.000 ft-nál nagyobb.
A korrekciót az adott naptári év 12. hónapjára benyújtott adóbevallásban kell szerepeltetni.
Ha azonban a levonásra jogosító bérbeadás vagy taxiszolgáltatás ésszerű időtartam, vagyis a jármű használati ideje alatt nem teszi ki a használat legalább 90%-át, akkor utólag derül ki, hogy az áfaalany nem élhetett volna levonási jogával.
Ha ez a beszerzés naptári évében történik meg, önellenőrzéssel kell korrigálni a korábban levont áfát. A tárgyi eszköznek minősülő személygépkocsira is vonatkozó, a beszerzés évé követő 60 hónapi "figyelési időszakban" pedig naptári évenként különleges módon kell alkalmazni a korrekciós szabályt.
A szabály annyiban különleges, hogy ilyenkor az előzetesen felszámított adót annak az 1/5-vel kell korrigánlni a naptári évre, vagyis annyit kell pótlólag befizetni, illetve levonni.
Ha a személygépkocsit a 60 hónapi figyelési időszak alatt értékesítik, az értékesítés hónapjára és a hátralévő hónapokra együtt időarányosan jutó beszerzési áfa levonható, ha az értékesítés az adóalanyt egyébként feljogosítja adólevonásra. Az adólevonásra akkor jogosít az értékesítés, ha áfaköteles, illetve az lenne, ha belföldön értékesítenének.
A személygépkocsi magáncélú használata:
A magáncélú használatot a törvény ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtásank tekinti, feltéve, hogy a személygépkocsi szerzéshéez kapcsolódóan az adóalany részben vagy egészben áfát vonhatott le.
Ha az adóalany a terméket a vállalkozásból időlegesen kivonja, és azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában vállalkozásától idegen célokra ingyenesen használja, illetve azt másnak ingyenhasználatba adja.
A cégautó szerzéséhez kapcsolódó áfa nem vonható le. Azonban ha nem cégautóként használt személygépkocsit (taxit, bérautót) a vállalkozástól idegen célokra használnak ingyen, vagy adnak ingyen használatba, akkor az áfát meg kell fizetni. Ekkor az adó alapja az a kiadás, amely a személygépkocsit üzemben tartó adóalanynál az ingyenes használat érdekében ténylegesen felmerült.
Az érintett felek dönthetnek úgy is, hogy a magáncélú használatért ellenértéket állapítanak meg.
Független felek között a megállapodás szerinti ellenérték az erre az ellenértékre eső áfa alapja, nem független felek között viszont ennek megállapításához vizsgálni kell, hogy nem túl alacsony-e az ellenérték a szokásos piaci árhoz képest. Ha nem, akkor az áfa alapja a tényleges ár. Ha a felek közti megállapodás szerinti ellenérték túl alacsony, akkor a szokásos piaci ár.
A felek nem függetlenek, ha:
- egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások,
- közöttük névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn,
- az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja
- közöttük munkaviszony jellegű vagy olyan, munkavégzésre irányuló jogviszony áll fenn, amelyben az egyik fél alárendelt helyzetben van,
- közeli hozzátartozók.
Például a munkáltató és az alkalmazott, vagy a cég és a tulajdonosok nem egymástól független felek, vagyis közöttük kötött ügyletesetén az adó alapjának meghatározásához vizsgálni kell, hogy az ingyenes használat érdekében felmerült költség nem aránytalanul alacsony-e a szokásos piaci árhoz képest.
Szokásos piaci ár az, amit tisztességes versenyfeltételek mellett az adott helyen független partnerek közötti ügyletben azonos körülmények között fizetni kellene
Összehasonlítható ár hiányában a szokásos piaci ár nem lehet alacsonyabb annál a költségnél, ami a szolgáltatás nyújtása érdekében a szolgáltatás nyújtónál felmerült. Például egy túlnyomórészt bérbeadásra hasznosított személygépkocsi esetében a szokásos piaci ár nyilvánvalóan a bérbeadási díjnak megfelelő összeg lenne.
Ingyenautó mint termékértékesítés:
Személygépkocsi ingyenes átengedése, felhasználása -jogutód nélküli megszűnéskor a tulajdonban tartása- ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül, ha a személygépkocsi szerzéséhez kapcsolódóan az adóalany levonhatott áfát, akár levonta az áfát, akár nem.
Ingyenes átengedés, felhasználás az, ha a terméket a vállalkozás köréből véglegesen kivonva más tulajdonába átengedik, vagy a vállalkoástól idegen célokra használják fel.
A termékértékesítéssé minősítéshez elegendő az is, ha az áfa csak részben volt levonható, illetve az is, ha a termék alkotórészeihez részbeni vagy teljes mértékű adólevonási jog kapcsolódott.
Az adó alapja a személygépkocsi - vagy egy hasonló személygépkocsi- beszerzési ára.
Szokásos piaci ár az, amit tisztességes versenyfeltételek mellett az adott helyen független partnerek közötti ügyletben azonos körülmények között fizetni kellene
Összehasonlítható ár hiányában a szokásos piaci ár nem lehet alacsonyabb annál a költségnél, ami a szolgáltatás nyújtása érdekében a szolgáltatás nyújtónál felmerült. Például egy túlnyomórészt bérbeadásra hasznosított személygépkocsi esetében a szokásos piaci ár nyilvánvalóan a bérbeadási díjnak megfelelő összeg lenne.
Ingyenautó mint termékértékesítés:
Személygépkocsi ingyenes átengedése, felhasználása -jogutód nélküli megszűnéskor a tulajdonban tartása- ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül, ha a személygépkocsi szerzéséhez kapcsolódóan az adóalany levonhatott áfát, akár levonta az áfát, akár nem.
Ingyenes átengedés, felhasználás az, ha a terméket a vállalkozás köréből véglegesen kivonva más tulajdonába átengedik, vagy a vállalkoástól idegen célokra használják fel.
A termékértékesítéssé minősítéshez elegendő az is, ha az áfa csak részben volt levonható, illetve az is, ha a termék alkotórészeihez részbeni vagy teljes mértékű adólevonási jog kapcsolódott.
Az adó alapja a személygépkocsi - vagy egy hasonló személygépkocsi- beszerzési ára.
